Emlékmű felavatás – forrás: hirado.hu

Trianoni emlékmű felavatás

Trianon-emlékművet avattak Pestszentlőrincen

Trianon-emlékművet avattak a főváros XVIII. kerületben, az egykori pestszentlőrinci cserkészház udvarán szerdán.

A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állított emlékmű a pestszentlőrinci Hargita tér 4. számú ingatlan udvarán a felavatás napján (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A magánkezdeményezésből létrehozott műalkotást, amely fémből készült kopjafákra festett részletekből jeleníti meg a történelmi Magyarország körvonalait, Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő és idősebb Lomnici Zoltán, Legfelső Bíróság egykori vezetője, a Szent István 2025 testület társelnöke avatta fel.

Trianon a magyarság életének egyik legnagyobb traumája

Bajkai István beszédében úgy fogalmazott: nem kétséges, hogy Trianon a magyarság életében az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb trauma. Az első világháborút követő évek történelmi eseményeit és a Magyarországot ért veszteségeket is részletesen felidézve a politikus azt mondta: az alkotás arra emlékeztet, hogy Magyarország 1920. június 4-én megtörettetett.

Azóta is milliók viselik annak a terheit, a bánatát, hogy egykori középhatalom (…) abban a formában megszűnt létezni” – tette hozzá Bajkai István, azt is hangsúlyozva, hogy a trianoni döntés nem békeszerződés volt, hanem diktátum, az antant politikusai pedig „majdhogynem Magyarországot tették felelőssé” a háború kitöréséért.

Bajkai István arról is beszélt, hogy a vannak, akik degradálni akarják a diktátum modern kori hatásait, azok, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, majd hozzátette: a nemzeti összetartozás kérdését megpróbálták a baloldalon vitatni.

Ezzel szemben – emelte ki – „a polgári kormányzás mindent megtett a magyar összetartozás érdekében”, annak legjelentősebb megnyilvánulásának a kettős állampolgárság elfogadását nevezte és példaként említette a többi között a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozását.

Érdekes lehet számodra:

Ma száz esztendeje írták alá a trianoni békediktátumot

Soha nem volt ekkora szükség a nemzeti összetartozásra

Európa legüldözöttebb népe ma a magyarság, az elszakított területen élő magyarok száz éve nyögik Trianon terheit, kötelességünk tehát, hogy ezeket elviselhetőbbé tegyük – hangoztatta a kormánypárti politikus, majd kijelentette: „soha nem volt akkora szükség a nemzeti összetartozásra, mint manapság”. Hozzátette: meg kell őrizni a magyarságot a jövőnek.

Lomnici Zoltán a többi között kiemelte, hogy a trianoni békediktátum több százezer magyar jogfosztásának, elüldöztetésének kezdete volt. A jogtalanság napjainkban, az Európai Unióhoz való csatlakozással sem szűnt meg, az ellen fel kell lépni – figyelmeztetett.

Lomnici Zoltán, a Szent István 2025 testület társelnöke (b) és Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állított emlékmű felavatásán (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Trianon után 430 ezer magyarnak kellett elmenekülnie otthonából, mert nem voltak hajlandóak letenni a hűségesküt a román, a csehszlovák és a szerb-horvát-szlovén államra – idézte fel.

Az emlékmű felállításának kezdeményezőjét, az ősei révén Erdélyhez kötődő Orosz Csabát is méltatva Lomnici Zoltán felelevenítette, hogy Trianon után Pestszentlőrinc és Pestszentimre hatezer magyar menekültet fogadott be. A városrész utcanevei is az elszakított területek városait – Nagyszeben, Brassó, Olt és Abrudbánya – jelölik – jelezte.

Lomnici Zoltán egyúttal a trianoni tragédiára adható válasznak azt nevezte, hogy mindenben segítjük azokat a magyarokat, akik ragaszkodnak a szülőföldjükhöz.

Az emlékművet Nemes Csaba református lelkész áldotta meg, a Szent István 2025 testület koszorújának elhelyezése után a résztvevők elénekelték a magyar és a székely himnuszt.

Forrás: https://hirado.hu/belfold/cikk/2020/06/03/trianon-emlekmuvet-avattak-pestszentlorincen

Emlékmű felavatás – forrás origo.hu

Trianoni emlékmű felavatás

Trianon-emlékművet avattak Pestszentlőrincen

MTI2020.06.03. 11:05

Trianon-emlékművet avattak a főváros XVIII. kerületében, az egykori pestszentlőrinci cserkészház udvarán szerdán.

A magánkezdeményezésből létrehozott műalkotást, amely fémből készült kopjafákra festett részletekből jeleníti meg a történelmi Magyarország körvonalait,Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő és idősebb Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság egykori vezetője, a Szent István 2025 testület társelnöke avatta fel. 

Bajkai István beszédében úgy fogalmazott, hogy

Nem kétséges, hogy Trianon a magyarság életében az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb trauma.

A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állított emlékmű a pestszentlőrinci Hargita tér 4. számú ingatlanának udvarán a felavatás napjánForrás: MTI/Kovács Tamás

Az első világháborút követő évek történelmi eseményeit és a Magyarországot ért veszteségeket is részletesen felidézve a politikus azt mondta, hogy az alkotás arra emlékeztet, hogy Magyarország 1920. június 4-én megtörettetett.

Lomnici Zoltán, a Szent István 2025 testület társelnöke (balra) és Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő koszorúz a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állított emlékmű felavatásán a pestszentlőrinci Hargita tér 4. számú ingatlan udvarán 2020. június 3-ánForrás: MTI/Kovács Tamás

Azóta is milliók viselik annak a terheit, a bánatát, hogy egykori középhatalom, abban a formában megszűnt létezni – tette hozzá Bajkai István, aki azt is hangsúlyozta, hogy a trianoni döntés nem békeszerződés volt, hanem diktátum, az antant politikusai pedig majdhogynem Magyarországot tették felelőssé a háború kitöréséért.

Bajkai István arról is beszélt, hogy a vannak, akik degradálni akarják a diktátum modern kori hatásait, azok, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, majd hozzátette: 

A nemzeti összetartozás kérdését megpróbálták a baloldalon vitatni. Ezzel szemben a polgári kormányzás mindent megtett a magyar összetartozás érdekében, annak legjelentősebb megnyilvánulásának a kettős állampolgárság elfogadása volt.

Bajkai példaként említette a többi között a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozását. Európa legüldözöttebb népe ma a magyarság, az elszakított területen élő magyarok száz éve nyögik Trianon terheit, kötelességünk tehát, hogy ezeket elviselhetőbbé tegyük – hangoztatta a kormánypárti politikus, aki szerint soha nem volt akkora szükség a nemzeti összetartozásra, mint manapság. Hozzátette, hogy meg kell őrizni a magyarságot a jövőnek.

Orosz Csaba magánszemély, a műalkotás felállításának kezdeményezője, az annak helyet adó ingatlan tulajdonosa, Lomnici Zoltán, a Szent István 2025 testület társelnöke és Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő (balról jobbra) a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állított emlékmű felavatásánForrás: MTI/Kovács Tamás

Lomnici Zoltán a többi között kiemelte, hogy a trianoni békediktátum több százezer magyar jogfosztásának, elüldöztetésének kezdete volt. A jogtalanság napjainkban, az Európai Unióhoz való csatlakozással sem szűnt meg, az ellen fel kell lépni – figyelmeztetett Lomniczi, aki hozzátette:  Trianon után 430 ezer magyarnak kellett elmenekülnie otthonából, mert nem voltak hajlandóak letenni a hűségesküt a román, a csehszlovák és a szerb-horvát-szlovén államra.

Az emlékmű felállításának kezdeményezőjét, az ősei révén Erdélyhez kötődő Orosz Csabát is méltatva Lomnici Zoltán felelevenítette, hogy Trianon után Pestszentlőrinc és Pestszentimre hatezer magyar menekültet fogadott be. A városrész utcanevei is az elszakított területek városait – Nagyszeben, Brassó, Olt és Abrudbánya – jelölik. Lomnici Zoltán egyúttal a trianoni tragédiára adható válasznak azt nevezte, hogy mindenben segítjük azokat a magyarokat, akik ragaszkodnak a szülőföldjükhöz.

Lomnici Zoltán, a Szent István 2025 testület társelnöke, Nemes Csaba református lelkész és Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állított emlékmű felavatásán a pestszentlőrinci Hargita tér 4. számú ingatlan udvarán 2020. június 3-án.Forrás: MTI/Kovács Tamás

Az emlékművet Nemes Csaba református lelkész áldotta meg, a Szent István 2025 testület koszorújának elhelyezése után a résztvevők elénekelték a magyar és a székely himnuszt.

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20200603-trianon-emlekmuvet-avattak-pestszentlorincen.html

Trianon 100 – a könyv

Az emlékhely tervezésével szeretnénk kilépni abból a „helyszíni dimenzióból” miszerint ez az emlékmű csak a Hargita téren létezik. Emlékhely apropóján különösen, hogy ez az esemény 100. évfordulóján lesz felavatva az emlékmű témáját egy könyv formájában folytatnánk. Ezzel az emlékművet eljuttatnák az emberek nappalijába, egyúttal a történelmi emlékezetet is, kihasználva azt, hogy egy könyv terjedelme sokkal gazdagabban bemutathatja a témát, kérdéseket, félreértéseket tisztázhat a Hargita téri látványt kiegészítve.
Az emlékmű egyedi, a tradíciót is őrző látványa, interaktivitása mellett azon is gondolkoztunk, hogy a látogakat miként tudnánk tartalmasabban és maradandóbban elmélyíteni. A látogatók sétálnak az oszlopok között , látják a legalapvetőbb információkat, de az élményen, az impresszión túl több nem marad meg bennük. Ezért gondoltunk arra, hogy szerkesztenénk egy olyan kiadvány, egy könyvet, amely a széles közönség számára, közérthető fogalmazással mutatja be a Trianon elő Magyarországot.
Ebben elsőként – rövid történelmi áttekintés keretében – felvázolnánk és pontosítanánk, hogy miként nézne ki az ország az első világháborút megelőző időkig. Másrészt a Kárpát-medence régióinak minden egyes vármegyéjét bemutatnánk:
64 történet, 64 természeti kincs, 64 neves művész, vagy történelmi személyiség, 64 család, kiknek helyi története, tettei gazdagítják a magyarság múltját. Így tudnánk kiteljesíteni a Hargita téren álló emlékhelyet.
Példaként említhetjük Abaúj-Torna vármegyét, melynek jeles történelmi családja a Rákóczi família, kiknek fontos birtokai volt itt . A vármegye központjában, Kassán áll a felvidéki gótika talán legfontosabb alkotása, a Szent Erzsébet dóm. S szintén a városhoz köthető akár Bocskai István, akár Márai Sándor. De innen származnak a híres tokaji borok, a gönci hordó, vagy a Hollóházi kerámia. Minden vármegyében található ezekhez hasonló lokális érdekesség, amely mégis szerves része a kárpát-medencei magyarság ezer éves történetének.

A könyvet letölthető formában hamarosan elhelyezzük az oldalon.

AZ ALKOTÁS TÉRBELI ÉS FORMAI LEVEZETÉSE

Az emlékmű oszlopainak kopja-allegóriájából indultunk ki. Pestnek erre a részére Erdély területéről elmenekült tisztviselőket telepítettek az 1920-as években. Ők tehát a Kárpát-medencének arról a területéről érkeztek, ahol a legjellemzőbbek a kopjafák emlékműveken, sírokon. Magyarország teljes területén számtalanszor alkalmazzák a kopjafát emlékhely megjelölésére, sokszor éppen a Trianon vonatkozásában.
Ráadásul a Hargita, mely hegyről a tér a nevét kapta, igen nevezetes a csúcsán kialakított , kialakult kopjafákkal teli emlékhelyről. Az o kialakult emlékhely tökéletes képe a néplélek ösztönösen előtörő vágyainak, ábrázolásformájának, attól függetlenül, hogy az alkotások minőség sok esetben komolyan megkérdőjelezhető. Mi ezt az ösztönös lényeget akartuk átemelni és tovább vinni alkotásunkban.

Kopjafák

Kör és az egység

Vármegyék, kör, egység

“A kör először is egy kiterjedéssel rendelkező pont, részesül annak tökéletességéből. Így a pontnak és a körnek közös szimbolikus sajátosságaik vannak:
tökéletesség, egyszerűség, a megosztottság és különbségtétel hiánya… Ha már nem az ősi pont rejtett tökéletességeit szimbolizálja, a kör jelképezheti a teremtett határokat is, másképpen fogalmazva a világot, ahogyan elválik princípiumától. A koncentrikus körök a
lét fokozatait jelképezik, a teremte hierarchiákat. Ezek együttesen jelenítik meg az egyetlen és meg nem nyilvánuló lény egyetemes manifesztációját. Mindebben a kört oszthatatlan teljességében látjuk… A körmozgás tökéletes,
megváltoztathatatlan, kezdet és vég nélkül való, változások nélküli; ez teszi lehetővé, hogy az időt jelképezze. Az idő úgy definiálható, mint egymással egylényegű pillanatok folyamatos és változatlan egymásra következése…
Az értelmezés másik szintjén maga az ég válik szimbólummá; a szellemi, láthatatlan, transzcendens világ szimbólumává. De közvetlenebbül a kör a kozmikus eget szimbolizálja, különösen a földdel való kapcsolataiban. Ebben a kontextusban a kör szimbolizálja az ég tevékenységét, dinamikus beilleszkedését a világmindenségbe, kauzalitását,
gondviselő szerepét, példaszerűségét. Ebből eredően a teremtés felé forduló isteni erő szimbólumaihoz csatlakozik, amelyeknek életét megterem , szabályozza és rendezi.
Filozófusok és teológusok írásai szerint a kör nemcsak változatlanságában szimbolizálhatja az isteni erőt, hanem szétáradó jóságában, mint minden dolog eredete, lé enntartója és betetőzése; a keresztény hagyomány azt mondaná: mint alfa és omega “
Forrás: Jean Chevalier-Alain Gheerbrant:
Dic onnaire des Symboles (Paris, 1973-1974, Seghers)

Vármegyék, kör, egység